Ezzel a mini maratonnal indult számomra a 2012-es év, koncertek terén. Leginkább számomra a Dalriada miatt volt érdekes, és ezzel a koncerttel folytatódott a „hagyomány”, hogy év elején láthattam/hallhattam a zenekart. Ezúttal nem a Diesel-ben, hanem a Dürerben léptek fel kedvenc soproni zenészeim, na de nem ugrok ennyire előre.

Kapunyitás után nem sokkal értünk oda. Belenéztünk az este első fellépőjének az Astur együttesnek a koncertjébe. Számomra a fellépők több mint a fele ismeretlen volt. Az esemény elnevezést illetően kb. tudtuk mire számítsunk, de azért értek minket meglepetések. A nagyterem kinyitásáig a kisterem-bárpult-mosdó-folyosó útvonalon mozogtunk. Összefutottunk még pár ismerőssel, akiket midig öröm látni. Két kis fogadott hugim mellett (ha már a bátyjuk fogadott tesóm, akkor végül is ők is) még belenéztünk az Elanor és az Itasha koncertjébe is, és ezzel aznap estére befejeződött számunkra a hely azon felében az este. Nem csak én és nem csak Pancsi várta aznap a The Moon And The Nightspirit-et, mert szépen jöttek az emberek be a nagyterembe. Már hallottam az együttestől pár számot, nagyon kíváncsi voltam az előadásmódjukra. Nem csalódtam, nagyszerű volt. A dobos nagyon beleélte magát, ellentétje volt a gyönyörű hangú énekesnőnek, aki énekhangja mellett még hegedűjátékával szórakoztatott minket.

Utánuk következett a Bohemian Betyars formáció. Nevük alapján másra számítottam megjelenésükben, mert ha az ember meghallja a betyár szót, valami féle nagybajszos bőgatyás alföldi kaszáslegényre gondol – legalábbis én –, erre igencsak más megjelenésű fiatalemberek lepték el a színpadot. Valósággal berobbantak, velük együtt a közönség is belekezdett a „partyba”. 2-3 szám után szedtem a sátorfám az első sorból és biztonságosabb körülmények között folytatódott számomra az este. Remek hangulatot teremtettek a betyárfiúk.  Utánuk színpadra lépett a Dalriada. Kissé nehézkes ráhangolódás után végre újra élvezhettem a már jól ismert számokat.  Volt minden kedvenc, leginkább „aranyos” és „ígéretes” dalokat hallhattunk. Elhangzott egy új dal is, Hírhozó vagy Hírvivő, hírrel kezdődött azt tudom. Remélem, hamarosan stúdióverzióban is hallhatjuk majd, illetve már előre dörzsölöm a tenyeremet, hiszen ha már új szám, akkor új album! Szép lesz ez az év. Első hallásra bizony tetszetős a dal. A zenekar ezúttal is remek hangulatot teremtett, élmény volt hallgatni a dalokat, amiket már számtalanszor hallottam tőlük. Ismét elkísérte őket a Fajkusz Banda, valamint még egy harmonikás bácsi is. Ismét volt ráadás, ahogy az lenni szokott. Sajnos hamar véget ért, de általában ez így van. Nagyon örültem ennek a koncertnek, tavaly nyár óta nem láttam az együttest. Dalriada után kezdtek elmenni az emberek, húgocskáim is útnak eredtek, de találtam utánpótlást Kinga és Zsófi személyében. Mondhatni csaj buli volt egész este, persze néha csapódott hozzánk 1-2 ismerős hím is. Az „estét” a hajnali órákban a LochNesz zenekar zárta. Két általam ismert Flogging Molly számot is eljátszottak, így Sziget-es szigetországi hangulat érzése kavargott bennem. Felrázták a népet! Utánuk kisöpörtek minket a nagyteremből, így mi is az éjszakai Bkv járatok felé vettük az irányt. Nagyszerű koncertekkel, nagyszerű emberekkel telt számomra az este. Még sok ilyen Dürer Kert-es élményt kívánom magamnak 2012-re! :)

Orsi