Gorgoroth - Quantos Possunt ad Satanitatem

Aki figyelemmel kisérte a norvég horda ügyeit tudhatja, hogy nem unatkoztak a tagok az új album megjelenése előtt. Először is Gaahl bejelentette nemi hovatartozását, aztán elindult közte és Infernus között a pereskedés a név miatt, mivel mindketten szerették volna. A bíróság Infernus javára döntött, innentől már csak várni kellett mikor jön az új album.
Márciusban bevonultak a Monolith stúdióba és 3-4 hónap alatt rögzítették az albumot. Énekesi posztra Pest jött vissza, és Tormentor-t is megtaláljuk  a gitár mögött.

A borítóval kezdeném, ami számomra visszakanyarodás a kezdeti idők stílusához mint pl amilyen a Pentagram vagy az Antichrist album borítói voltak. Játékidőben megszokhattuk a rövid albumokat a bandától, amit most is tartanak, mindössze 34-35 perces alkotásukkal, melyen 9 tétel foglal helyet. A kilenc tételen keresztül érezhető hogy a banda megújult, méghozzá olyan irányban, ami visszavezet bennünket a régebbi albumokra csakúgy mint a borító esetében is. Ahogy az első szám elkezdődik már a hallgató számára kitisztul mi is várható - nálam legalábbis így történt. 


Igazi norvég black metalt kapunk, nem gyaluja le az arcunkat a hevessége, gyorsasága, nagyrészt középtempós témák vannak kidolgozva minden egyes nótában, Pest hangja tökéletesen illik a zenéhez. Szövegileg megmaradtak az eddigi témáknál, a "Rebirth" című számban pedig a Gorgoroth újjászületése lett megírva ahogy azt hallhatjuk is. Hangzásilag nincs panasz a bandára, a stúdióban kihasználták az időt, hogy minőségi albumot hozzanak össze a rajongóg számára.
Mindent összevetve tetszik az új album, nem tépi le arcunkat, de megteremti az atmoszférát hallgatása alatt, csak ajánlani tudom, aki akár egy kicsit is fogékony erre a stílusra.

iTyu

 

 

Find us on Facebook